egyedül

2010 október 15. | Szerző:

 


 a nyaralóban,este a végtelen nagy csendben, – a valamennyire rendbehozott házban.A fűtésszerelők és a festők (akik a kandalló kéményburkolatát csinálták meg hungarocellből,de nagyon klassz lett) – voltak itt néhányan,elférfiasították az egész lakást.Valahogy nem szeretem,amikor egy tisztán itthagyott házba úgy kell lejönni,hogy bokáig gázolok a koszban.A kandalló üvegéről meg ne is beszéljek!Fűteni mindenki,aki itt dolgozott és magára volt hagyva,-fűtött,de takarítani azt egyik sem!!!!Még ráégett műanyag is volt rajta jócskán és 2! zacskónyi hamut szedtem ki belőle………..Na,nem puffogok tovább :))


Holnap lazára veszem a figurát,mert délutánig ki kell pihenni magam :)) Délután jönnek le a lányomék 3 gyerekkel,meg a férjem aki hozza magával az Anyukámat és egy barát házaspárt,akikkel Erdélyben voltunk.Szóval holnap tele lesz a ház :)))


Ezért igyekszem most belemerülni a csendbe.Szívom magamba a nyugalmat……..megcincált idegeim próbálom a helyére igazgatni……bizom benne,hogy a hétvégén befér a programba egy kis erdei séta is.Úúúúúgy vágyom rá!


Csak Cool hiányzik :)) Úgy tud szeretni,úgy tud örülni 🙂 Feltételek nélkül………Ó,de sok ember tanulhatna az állatoktól!Szinte kivétel nélkül olyan jellemmel rendelkeznek a kutyák,hogy az tényleg csodálatra méltó.


A hetem is nagyon sűrű volt.Sztori persze megint van 🙂 Noel lebetegedett és nem ment az oviba.Pardon,nem vitte a lányom,- ez így jobban hangzik :)) naszóval…….úgy dél körül rámtelefonált a lányom,hogy ugorjak már át,legyek a gyerekkel,míg ő elugrik a közértbe,hogy vegyen valami kajának valót.Átmentem,-gyerek tágra nyílt szemekkel-örömmel repült felém.Mindaddig mosolygott,míg a lányom meg nem szólalt,hogy : mindjárt jövök!Gyerek felpattant és közölte az Anyjával : Te nem mehetsz egyedül,Nekem is veled kell mennem! Szóval szegény csajszi lelépett és igyekezett vissza.Amikor megjött,a gyerek észre sem vette…….de amikor beért a konyhába,mindjárt jött a jól ismert kérdés : mit hoztál? S miután térdig elmerült a szatyorban,vigyorgó arccal tartotta fel a kezét,melyben harci zsákmányként egy csoki lapult.Elégedetten rámnézett és közölte velem: most már hazamehetsz :))) Szegény lánykám nem győzött mentegetőzni.Ezek után persze megittam a kávét,amivel kínált,beszélgettünk még 5 sort,aztán indulni készültem.Mire Noel: Mama,mész már? Igen drágám.Akkor jó,csak menjél :))))))))Majd bepisöltem,úgy küszködtem,hogy visszatartsam a belőlem éppen kirobbanni készülő röhögést.Mert azt a fapofát,amit ez a csemete vágott………..!!!!Hát azt nem lehetett komolyan kibírni!!!


Olyan jó bennük elmerülni.A szeretetükben fürödni.A csepp kezek érintése,simogatása melegséggel és energiával tölt fel…………..

Címkék: , , ,

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!